2 Sámuel 2
2 Sámuel 2
1. Testi származás vs. isteni kiválasztás
5Móz17:15a: „tehetsz magad fölé királyt; akit kiválaszt az Örökkévaló, a te Istened”
1Sám16:1b: „Töltsd meg szarudat olajjal és menj, hadd küldelek a Bet-Lechembeli Jísájhoz, mert fiai közül választottam magamnak királyt.”
• Saul nem kapott ígéretet örökös királyságra, mint Dávid (2Sám7:13, 1Krón17:11-12):
1Sám13:13-14a: „És szólt Sámuel Saulhoz: Balgának bizonyultál! Nem őrizted meg az Örökkévalónak, Istenednek parancsolatát, melyet neked parancsolt. Bizony, most megszilárdította volna az Örökkévaló királyságodat Izrael fölött mindörökre. Most pedig királyságod nem fog megállni”
• Most már Dávid rögtön jól dönt: megkérdezi Istent.
• És most már jogilag sem bizonytalan a helyzet: már nem csak felkent (de jure divino), hanem az előző király halála miatt de facto király is Jehúdában.
• Ugyanakkor Isbóset is király a többi törzs fölött; nincs felkenve, csak apjától örökölte meg a hatalmat.
• Én miért szolgálok? Mert megörököltem valakitől (más nem vállalta), vagy mert Isten kiválasztott rá?
• A királyság is egy ilyen szolgálat (lenne), de Dávid ezt érzi is (lásd pl. 2Sám6:19a).
• Isten válaszol: CHebron. Kálebé (Józs14:14), Jehúda „fővárosa”.
• Törzsbelijei is felkenik királynak maguk fölé. Istennel együtt ők is így látták jónak. ||ApCsel15:28
2. A leghűségesebb város
• Izráelben nem Sopron, hanem Jábes-Gileád.
• Dávid nem árulónak tartja őket, akik ellenségét holtában is követik, hanem „szeretett uruk”, Istentől kijelölt királyuk jótevőinek. Értékeli a hűséget, mert tudja, hogy vele is ilyenek lesznek.
• Nem Saul személyéhez, hanem a hivatalához, Isten kiválasztásához ragaszkodtak.
• Már látszik, hogy nem Isbóset, hanem Abnér a főnök.
• Ha Dávid 7,5, Isbóset 2 évig uralkodott, ki volt a király Északon 5,5 évig?
3. Harci vért ontott harc idején
• Gibeon kb. a határon.
• A Dávid-Gólját küzdelemhez hasonlóan 12-12 kiválasztott harcos vív meg – egálra.
• Utána viszont Abnér serege vereséget szenved, de ő megöli az őt üldöző Aszáélt.
• Örök vérbosszú?
• Megfújják a sófárt – vége a harcnak (?)
• A sófár harcra vagy megtérésre hív, a chacócra ünneplésre.
• Mindenki visszatér fővárosába: Abnér Máchanájimba, Jóáb CHebronba.
• Aszáél és Jóáb családja is betlehemi, mint Dávid – nem véletlenül!
2 Sámuel 2
1Volt pedig ezután, megkérdezte Dávid az Örökkévalót, mondván: Fölmenjek-e Jehúda városainak egyikébe? Szólt hozzá az Örökkévaló: Menj föl. És mondta Dávid: Hová menjek föl? Mondta: CHebronba. 2Fölment oda Dávid, meg két felesége is: a Jezréelbeli Achínóam és Abigájil, a Kármelbeli Nábál felesége. 3Embereit is, kik vele voltak, fölvezette Dávid kit-kit a házával; és laktak CHebron városaiban. 4Ekkor jöttek Jehúda emberei és fölkenték ott Dávidot királynak Jehúda háza fölé. Tudtára adták Dávidnak, mondván: Jábes-Gileád emberei azok, kik eltemették Sault. 5Küldött tehát Dávid követeket Jábes-Gileád embereihez és szólt hozzájuk: Áldva legyetek az Örökkévalótól, hogy cselekedtétek ezt a szeretetet uratokkal, Saullal, hogy eltemettétek őt. 6Most tehát cselekedjék veletek az Örökkévaló szeretetet és hűséget; meg én is cselekedni fogok veletek a jótett szerint, mivelhogy cselekedtétek ezt a dolgot. 7Most tehát erősödjenek kezeitek és legyetek derék emberek, mert meghalt uratok Saul, föl is kentek engem a Jehúda házabeliek királynak maguk fölé.
8Abnér, Nér fia pedig, Saulnak a hadvezére vette Isbósetet, Saul fiát és átvitte Machanájimba; 9s királlyá tette őt Gileád fölé, az Asúri és Jezréel fölé, Efraim fölé és Benjámin fölé, egész Izrael fölé. 10Negyven éves volt Isbóset, Saul fia, mikor király lett Izrael fölött és két évig uralkodott; csupán csak Jehúda háza tartott Dáviddal. 11És volt a napok száma, melyekben Dávid király volt CHebronban Jehúda háza fölött, hét esztendő és hat hónap.
12És kivonult Abnér, Nér fia meg Isbósetnek, Saul fiának szolgái, Machanájimhól Gibeón felé. 13Jóáb, Cerúja fia is meg Dávid szolgái kivonultak és együttesen rájuk találtak Gibeón tava mellett; és maradtak ezek a tó mellett innen, amazok a tó mellett onnan, 14És szólt Abnér Jóábhoz: Keljenek csak föl a legények és játszadozzanak előttünk; mondta, Jóáb: Keljenek föl! 15Fölkeltek és átkeltek szám szerint: tizenketten Benjámin és Isbóset, Saul fia részéről és tizenketten Dávid szolgái közül. 16Megragadták ki-ki a másikának fejét, míg kardja a másikának oldalát érte, úgy hogy elestek együttesen. És így nevezték azt a helyet: Kardok telke, mely Gibeónnál van. 17És felette kemény volt a harc ama napon; és vereséget szenvedett Abnér meg Izrael emberei Dávid szolgái előtt.
18Volt ott Cerújának három fia: Jóáb, Abísáj és Aszáél; Aszáél könnyűlábú volt, mint valamelyik a szarvasok közül a mezőn. 19És űzőbe vette Aszáél Abnért és nem tért el, hogy ment volna jobbra vagy balra Abnér mögül. 20Ekkor hátrafordult Abnér és mondta: Te vagy az Aszáél? Mondta: Én vagyok. 21És mondta neki Abnér: Térj el jobb kezed felé vagy bal kezed felé és fogj el magadnak egyet a legények közül és vedd magadnak fegyverzetét! De nem akart Aszáél távozni háta mögül. 22Még továbbra is szólt Abnér Aszáélhez: Távozzál hátam mögül, miért üsselek le a földre és hogy emelhetném föl arcomat Jóáb testvéredhez? 23De vonakodott távozni; ekkor ágyékba ütötte Abnér a dárda hátsó részével, úgy hogy kiment a dárda hátulról, és elesett ott és meghalt a helyén. Volt pedig, mindenki, ki arra a helyre jött, ahol elesett és meghalt Aszáél, az megállt.
24És üldözték Jóáb és Abísaj Abnért; a nap lement, mikor Gibeát-Ammához értek, mely Gíach előtt van, Gibeón pusztája felé. 25És egybegyűltek Benjámin fiai Abnér után, egy csomóvá lettek és megálltak egy dombnak a tetején. 26Odaszólt Abnér Jóábhoz és mondta: Hát örökké emésszen a kard, nem tudod e, hogy keserűség lesz végül? Hát meddig nem mondod a népnek, hogy térjenek vissza testvéreik mögül? 27Mondta Jóáb: Él az Isten, bizony ha nem szóltál volna, bizony már reggeltől fogva elvonult volna a nép, egyik a másika mögül. 28És megfújta Jóáb a harsonát, erre megállt az egész nép, hogy ne üldözze többé Izraelt; és már tovább nem harcoltak.
29Abnér pedig és emberei mentek a síkságon azon egész éjjel, átkeltek a Jordánon, mentek az egész Bitrónon át és érkeztek Máchanájimba. 30Jóáb is visszatért Abnér mögül és összegyűjtötte az egész népet; és hiányzott Dávid szolgái közül tizenkilenc ember meg Aszáél. 31Dávid szolgái pedig megvertek Benjáminból és Abnér emberei közül: háromszázhatvan ember halt meg. 32És elvitték Aszáélt és eltemették atyjának sírjában, mely Bet-Lechemben volt. Egész éjjel mentek Jóáb és emberei és megvirradt rájuk CHebronban.
